Hogyan tárold helyesen a vinyl lemezeket?

Vinyl Cafe

A vinyl lemezek helyes tárolásáról számtalan oldalon találhatunk információkat az interneten, mi ebben a bejegyzésben főként tapasztalatainkat felhasználva igyekszünk összefoglalni a tárolással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Bár most azt írnánk, hogy ez a poszt kezdő, vagy a vinylhallgatással, -gyűjtéssel most ismerkedő zenerajongóknak szól, a tapasztalat mégis azt sugallja, hogy vannak olyan veterán lemezesek, akik ugyancsak megszívlelhetnek egy-egy banálisnak tűnő tanácsot.

 

Állítva, nem fektetve

A lemezeidet mindig függőlegesen állítva tárold! A legideálisabb, ha teljesen függőlegesen állítva helyezed fel őket a polcra. Kissé megdöntve is csak akkor tárold, ha csupán néhány másik lemezzel támaszkodnak egymásnak.

Fektetve ne tárold a lemezeid! (Ez persze nem jelenti azt, hogy ne tehetnénk le így az albumokat rövid időre, amíg például felnyitjuk a lemezjátszó fedelét, vagy félretesszük a lemezboltban talált kincseket, amíg tovább turkálunk a dobozokban.)

Az egyik legfontosabb szempont a vinyl lemezek helyes tárolását illetően, hogy figyelembe vegyük a korongok fizikai adottságait, illetve sajátosságait. Rugalmas, de mégis merev anyagokról beszélünk mind a lemezek, mind a borítók esetében – bizonyos irányokba hajlanak, bizonyos irányban pedig törnek. Igen, a papír is törik.

De nem ez az egyetlen szempont amiért nem tároljuk fektetve a vinylt. Azzal, hogy állítva helyezzük el a lemezt, csökkentjük a rá nehező nyomást, valamint a kitettségét egy-egy váratlan sérülésnek.

Ha tehát fektetünk, akkor is csak rövid időre, és lehetőleg úgy, hogy akár a szemünk sarkából is, de rálássunk a korongokra, mert ilyenkor hajlamosak például „váratlanul” lecsúszni szinte bármilyen felületről.

Ha sok lemezt helyeznénk egymásra, a túlzott nyomás is károkat okozhat a korongokon, így még rövid időre se fektessük azt a nagy kupac vinylt.

Koszos lemezt sem fektetünk

Ne essünk abba a hibába, hogy ha a lemezeket koszosan, porosan vettük vagy kaptuk, akkor azt egy nagy kupacban fektetve letesszük a sarokba, mondván „majd ha megtisztítottuk, akkor majd feltesszük a polcra a rendes helyére őket!”

Ha egy lemez koszos, akkor a rá nehezedő súly (értsd: a többi lemez) csak még mélyebbre paszírozza a szennyeződéseket a barázdákban. Logikus tehát, hogy a tisztításnál is nagyobb hatékonyságot érhetünk el, ha még a bőségesen szennyezett lemezek is helyesen tárolva várták a mosást.

 

A nulla a legjobb terhelés

Amellett, hogy lemezeinket függőlegesen állítva helyezzük el, a legideálisabb, ha semmilyen extra súlyterhelésnek nem tesszük ki őket. Bár egy nagyobb köteg lemez, szorosan egymáshoz állítva azt az érzést keltheti, hogy stabilan megtart akár nagyobb tömeget is. Mégis, ha elkezdjük „polcnak” használni a lemezeket, előbb-utóbb elkerülhetetlenül megjelennek a sérülések a borítókon, ha például egy véletlen ejtésből adódóan drasztikusabb behatás éri az albumokat, az csúnya sebeket ejthet a borítón is. Rosszabb esetben pedig maguk a korongok látják kárát ennek a fajta slendriánságnak.

A legjobb, ha zéró toleranciát vezetünk be és soha, semmilyen esetben nem pakolunk semmit a lemezekre!

 

A tok a titok

Gondoljunk bele, milyen érzés most, a 2020-as években kézbe venni egy 1979-ben nyomott Sex Pistols vinylt, úgy, hogy a borítója olyan, mintha a múlt héten jött volna ki a nyomdából!

Szerencsére napjainkban egyre elterjedtebb a lemezgyűjtők körében, hogy külső védőfóliát használnak a lemezborítók állagának megőrzéséért.

A külső borítóvédő fóliák, tokok sokfélék lehetnek – különböző anyagból (PP, PE, stb) készülhetnek, eltérő vastagságban, de vannak visszazárható fóliák is –, a lényeg mégis az, hogy megvédjék a lemezborítót, amely már azzal is sérülhet, hogy egyszerűen kiemelünk egy lemezt a többi közül, ha meg szeretnénk hallgatni. Külső védőfólia használatával az egymáshoz dörzsölődő tokok nem roncsolják egymást, nem kopnak, mivel csak a műanyag fóliák csúsznak egymáson.

Extra tanács: jót tehetünk a lemezünkkel akkor is, ha borító nyílásával befelé helyezzük el a védőfóliába, úgy, hogy a borító gerince a fólia nyílásánál helyezkedik el. Így, ha feltesszük a polcra a lemezt, a fólia a csúsztatástól nem gyűrődik vissza, plusz, maga a vinyl korong sem fog véltelenül kicsúszni a borítóból és a földön… na, de ezt el tudjátok képzelni. Horror.

A védőtok persze nem csak külsőleg, de belsőleg is segít lemezeink állapotának megőrzésében. Az új lemezek esetében, akárcsak a használt vinyleknél, a belső papírtokok is okozhatnak felületi karcokat a korongokon. Ha gondos típus vagy, akkor érdemes legalább savmentes papírból készült tokra cserélni az eredeti papírtokot, vagy, ami még jobb megoldást jelent, belső (polietilén) védőfóliát vásárolni.

Mind a külső, mind a belső védőfóliák pár száz forintos tételt jelentenek – legtöbbször elenyésző költséget jelentenek a lemezek árához képest. De főleg akkor megtérülő egy ilyen beruházás, ha a kopásból, rongyolódásból vagy a véletlen sérülésekből adódó értékvesztést vesszük figyelembe.

 

Nincs hő, nincs sírás

Ha már a lemezeink tiszták, szépen katonásan állnak a védőfóliákban, még mindig van pár olyan ellenség, amely „lesből” támadhat.

Ezek egyike a közvetlen, és szép nyáridőben igen intenzív napsütés, amely több káros jelenséghez is vezethet. Amellett, hogy a napsütés „megszívhatja” a lemezborítókat és fakó lemezgerinceket – vagy akár teljes borítókat – produkálhat, a hő hatására a vinyl lemezek meg is vetemedhetnek. 

Nem kell persze megijedni, ha a reggeli napfény rákacsint a gyűjteményünkre, de semmiképpen sem olyan falra szereljük a lemezespolcot, amelyet délben, koradélután „telibever” a nap.

Amikor az egyre növekvő lemezgyűjteményünk helyét kiválasztjuk, vegyük figyelembe a helyiség fűtését, a fűtőtestek, radiátorok, konvektorok elhelyezkedését – és tartsuk távol tőlük féltett kincseinket!

Az aranyszabály, hogy hanglemezeinket lehetőleg alacsony hőmérsékletű (ideális esetben 10 és 20 Celsius-fok között) és alacsony (30-40 százalék közötti) páratartalmú helyiségben tároljuk.

• Csak két „apró” példa, hogy mire képes a napsütés ebben a játékban. Egy kedves ismerősünk tetőtéri lakásában a galérián, a dolgozóasztal lábánál volt néhány tucat lemez. Elmondása szerint közvetlen napsütés nem érte ugyan a dobozt, de egy kéthetes nyári utazásról hazaérkezve azt vette észre, hogy a budapesti kánikula hullámosra „hajtogatta” valamennyi lemezét. Elég volt ehhez, hogy a helyiségben megrekedt a meleg levegő, valamint az a hőmennyiség, amit a hőszigetelés nélküli tetőtől nagyjából egy méterre elhelyezett doboz két héten át kapott. 
• A másik iskolapélda a másfél órára a kalaptartón felejtett vinyl esete, amelyből egy másik barátunk azt tanulta meg, hogy nyáron, kocsiban még rövid időre sem hagyunk tűző napon hanglemezt.

 

Páratartalom és zsírfelhő

Végül ejtsünk néhány szót arról, hogy nem árt figyelembe venni a lemezgyűjtemény elhelyezésekor a lakásban, házban, illetve annak helyiségeiben általánosan jellemző páratartalmat sem. Persze sokan nem olyan körülmények között, vagy nem olyan ingatlanban élnek, hogy túl nagy játékterük lenne a lemezek elhelyezésére, de amikor a túl magas páratartalom miatt megjelennek az első hullámok a lemezborítókon (a papírrostok tágulása miatt), vagy amikor felfedezzük az első penészfoltokat egy lemezborítón az elégtelen szellőzés miatt, akkor döbbenhetünk rá, hogy nem ártott volna előre gondolkodni kicsit.

(Ha ilyen jelenségekkel találkozol, akkor egyszerűbb esetekben még lehet javítani ezeken: a hullámosodott borító – ha szerencséd van – kiegyenesíthető, a penészesedés alkohollal blokkolható, eltávolítható. De ilyenkor már azonnal foglalkozni kell a helyzettel.)

És bizony, az egyre divatosabb „amerikaikonyhás” lakásokban a lemezek is megszenvedhetik a vasárnapi rántotthúsos menüt.

Több olyan gyűjtővel is beszéltünk már, akik különböző légszűrőket, páratartalmat szabályozó berendezéseket használnak, amikkel javíthatják az adott helyiségben a levegő minőségét. Persze nem engedheti meg magának mindenki, hogy temperált sterilszobát alakítson ki a zenehallgatáshoz, de ha minimálisan figyelünk ezekre a szempontokra, jelentősen csökkenthetjük a lemezgyűjteményünkre leselkedő veszélyeket. 

 

Extra tippek

Ügyelj arra, hogy lehetőleg ugyanolyan méretű lemezeket helyezz egymás mellé a polcon. Ha egy polcra kerülnek a 12-inch méretű vinylek a 10-, illetve 7-hüvelyk méretű kiadványokkal, akkor használj közöttük elválasztót.

Vedd figyelembe, hogy a lemezek, főleg nagy mennyiségben komoly súlyterhelést jelentenek. Győződj meg róla, hogy a falra felfúrt polc, vagy akár a régi, pozdorjalapokból összeállított polcod bírni fogja ezt a terhelést. Ha saját kezűleg készítesz polcot a lemezeidnek, figyelj a falemezek szálirányára, elkerülendő a kellemetlen meglepetéseket, valamint a jelentős eszmei és anyagi károkat!

• Ha a fentiek kapcsán van még olyan praktika, szempont, amit itt nem tárgyaltunk, vagy amit te „máshogy tanultál”, akkor örömmel vesszük, ha írsz nekünk az „info kukacunkra”.